A Jogi Tanácsadó és Jogklinika Központ 2017 óta működik a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Jogklinikánk missziója:
- biztosítani joghallgatóink számára a hasznos, versenyelőnyt biztosító gyakorlati tudás megszerzését,
- biztosítani joghallgatóink számára a pro bono jogi tanácsadás gyakorlását,
- biztosítani a Kar számára a felhalmozott szaktudásnak az oktatáson kívüli, a Kar és az Egyetem missziójához igazodó hasznosítását.
Mi jelent az, hogy jogklinika?
A jogklinikai módszer lényege – hasonlóan a klinikai gyógyászathoz, ahonnan az elnevezés is való –, hogy a joghallgatók ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudással is felszerelkezzenek a tanulmányaik során. A jogklinika a jogászképzésben részt vevő hallgatók bevonása valódi ügyfelek valódi jogi problémáinak a megoldásába. Az egyébként elterjedt, a nyugati egyetemeken régóta alkalmazott módszer a felsőoktatási jogászképzés és a gyakorló jogászi munka közötti távolságot hivatott áthidalni azzal, hogy az egyetemi tanulmányok során a jogi tanácsadás keretében teret biztosít a hallgatók számára érdemi jogászi munka végzésére. Célja az, hogy az ötéves jogászképzés ne csak elméleti tudással, hanem mindinkább gyakorlati jogászi ismeretekkel is felvértezze a hallgatókat: találkozzanak hétköznapi emberekkel, lássanak mindennapi jogi eseteket, kutassák fel maguk az esetre vonatkozó jogszabályokat és értelmezzék azokat a konkrét eset vonatkozásában, készítsenek írásbeli tényvázlatot és írásbeli választ az ügyfelek kérdéseire.
Ez a gyakorlati tudás hogyan épül be a jogászképzésbe?
A jogklinikai képzés során a hallgatók valódi ügyfelek valódi ügyeivel foglalkoznak. Megismerkedhetnek a folyamatban lévő eljárással, bekapcsolódhatnak az ügy menetébe, és tanult tudásukat konkrét anyagi és eljárásjogi kérdések megoldása során próbálhatják ki. Annyiban több a perbeszéd-gyakorlatoknál, perszimulációknál és egyéb gyakorlati feladatoknál, hogy a megoldandó probléma nem konstruált, hanem adott: jogi segítségre szoruló állampolgárok mégoly bagatell ügyeinek a megoldása is minőségileg más képességek fejlesztésére alkalmas, amennyiben az ügy kimenetelének valódi súlya van, a szereplők pedig (bíróságok, hatóságok, stb.) azok, amelyekkel gyakorló jogászként is találkozni fognak. A jogklinikai képzésben a hallgatók közvetlenül tapasztalhatják meg, hogy hogyan működik, illetve hogyan működtethető a jog. Nem az a szempont, hogy jogágak, jogterületek tekintetében reprezentatív legyen a jogi tanácsadás, és az sem hátrány, ha valaki a tanulmányainak csak a legelején tart. A lényeg a “jogászkodás”, amire a jogklinika lehetőséget ad.
Hogyan adnak tanácsot joghallgatók?
A hagyományos jogklinikai képzés az ingyenes, pro bono jogi tanácsadásra épül. Olyan ügyfeleket feltételez, akiknek jellemzően vagy nincs pénzük ügyvédre, vagy az ügyük olyan, ami ügyvédet nem, de jogi ismereteket igényel, ám ezzel nem rendelkeznek. A jogklinika résztevői oktatói, illetve ügyvédi segítséggel és felügyelet mellett térképezik fel az ügy jogi vonatkozásait, és készítenek el egy megoldási javaslatot, ami alapján az ügyfél maga is el tud járni. A hallgatók a jogklinika keretében az adott eljárás fordulatainak megfelelően kutatják fel a lehetséges jogi lépéseket, dolgozzák ki a jogi érveket, szerkesztik meg a beadványokat, illetve szembesülnek az arra adott hatósági, bírósági reakciókkal (határozatokkal).